A város címere

Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének.

A mai napig használatos címeren pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A korábbi pecséteken a lábánál találhatunk koponyát is, de a mai címeren a korbács ábrázolásánál maradtak a tervezők. Ezek a szimbólumok Bűnbánó Magdolnára vagy Magdalai Máriára utalnak. A kibontott haja Jézus Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a bűntudat egyik középkori szimbóluma, s ezt jelképezte a koponya is.[44]

Népesség

Zalaegerszeg lakónépessége 2011. január 1-jén 59 499 fő volt, ami Zala megye össznépességének 21%-át tette ki. A város Zala megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 581 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1125 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73, a nőknél 80 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[46] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,7%-a, mintegy 2194 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Zalaegerszeg népesedése jellegzetesnek mondható pályát futott be. A legjelentősebb népességnövekedési időszakban (60-as-70-es évek) 30%-kal nőtt meg a város lakossága, köszönhetően az ipartelepítésnek, a hozzácsatolásoknak és a bevándorlásnak. Ezen demográfiai robbanás hatására rengeteg új lakás épült, amelyekbe elsősorban fiatal falusiak költöztek.[47] Ma már stagnáló/fogyó népességről kell beszélnünk, ennek két tényezője a természetes fogyás és a szuburbanizáció hatása. Ellenhatásként jelentkezik a pozitív bevándorlási mérleg. A természetes fogyás 1990-től jellemző a városra. A vándorlási különbözet az 1990-es évek közepén negatív előjelű volt. Korosztályok szerint átrendeződés játszódik le: csökken a fiatalkorúak és nő a közép- és az időskorúak aránya. 35 éves korig férfi-, afölött nőtöbblet mutatkozik.[48][49] Az 1995-ben 25-29 éves korosztály létszáma 1995–2001 között minimális növekedést, 2001–2005 között csökkenést mutatott. Ennek egyik oka lehetett az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya). Az elköltözők egyik fő célpontja, az országos átlaghoz igazodva, Budapest, ahol munkalehetőséget, magasabb fizetést remélnek maguknak. Az elvándorlás másik fő motivációja a csendesebb környezet, nagyobb lakás iránti igény, amelyet a várost elhagyók a közeli elővárosodó falvakban találhatnak meg. Ilyen települések például Teskánd, Nagykutas, Zalaszentiván vagy Bocfölde.[50][51] Az összes társadalmi csoport regisztrált munkanélkülieknek száma az 1990-es évek elején volt a legnagyobb Zalaegerszegen, majd egészen 2001-ig dinamikusan csökkent. 2001-től ismét emelkedő tendenciát mutatott, majd beállt egy stagnáló értékre. A gazdasági válság idején számos munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta elérte a 12-13%-ot.[52] A pályakezdő munkanélküliek száma az utóbbi öt évben emelkedést mutat, 2010 elején számuk 1 200 körül volt, a diplomás munkanélkülieké pedig 1 000 körül.[53] A legkisebb eséllyel a diplomások közül a közgazdászok, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül az irodai munkások, míg a szakképesítéssel rendelkezők közül a fodrászok és a bolti eladók tudnak elhelyezkedni. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 62 214-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Zalaegerszegen, mint 1990-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló zalaegerszegiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok[54]
Nemzetiség	Népesség (2011)
Cigány	859
Német	528
Román	92
Horvát	50
Orosz	45

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 61 654 fő volt, ebből a válaszadók 60 024 fő volt, 58 891 fő magyarnak, míg 627 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 227 fő német, 96 fő horvát és 43 fő román etnikumnak vallotta magát.[55]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 66 245 fő volt, ebből a válaszadók száma 60 082 fő volt, 56 676 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[56] Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül jelentősebben a cigányok (859 fő) és az oroszok (45 fő) száma nőtt Zalaegerszegen. A német (528 fő) és román (92 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.[57] A magukat horvátoknak vallók száma (50 fő) felére csökkent az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Zalaegerszegen él a legtöbb magát németnek, románnak, orosznak és lengyelnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001[58]	95,52%	1,02%	0,37%	0,07%	0,16%	-	2,86%	100%
2011[59]	86,24%	1,44%	0,89%	0,16%	0,08%	0,08%	11,11%	100%

Vallási összetétel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalaegerszeg lakóinak vallási összetétele 2011-ben[60]

  Római katolikusok (52,5%)

  Reformátusok (2,9%)

  Görögkatolikusok (0,2%)

  Evangélikusok (1%)

  Egyéb (1,6%)

  Vallási közösséghez nem tartozik (14,3%)

  Nem válaszolt (27,9%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Zalaegerszegben a lakosság több mint háromnegyede (78,3%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[61] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (72,3%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 44 466, míg a görögkatolikusoké 113 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (2332 fő) és evangélikusok (983 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (32 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 33 fő volt. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (9,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 11,6%-a vallotta magát.[61]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Zalaegerszegben a lakosság több mint a fele (57,8%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[60] A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez való tartozás jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (52,7%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 31 224 fő, míg a görögkatolikusok 86 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (1727 fő) és evangélikusok (637 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (19 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 30 fő volt. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,9%), tíz év alatt megháromszorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 14,3%-a vallotta magát.

FORRÁS: Wikipédia